Két hosszú év kihagyás után, idén a Magyarország Felfedezői Szövetség sárospataki tábora újra megtelt élettel július 23 és július 30 között.
A történelmi Magyarország számos részéről érkeztek gyermekek, többek között Gyömrőről,Felsőszeliből,Hármasfaluból,Szovátáról és Jászjákóhalmáról is.
A kimerítő út után a táborozók lelkesen foglalták el szobáikat. A régi táborozók nosztalgiával, az újak érdeklődéssel várták az esti tábortüzet.
Sok új táborozó érkezett hozzánk, ők is hamar beletanultak a tábori életbe. 32 gyermek vett részt idén a táborban.A vasárnap délelőtti tábormegnyitó ünnepségen felzendült a mindenki által jól ismert Kossuth- nóta, első versszaka, jelezve a tábor kezdetét. A megnyitón minden csapat elszórta a földadományát, ezzel is növelve a tábor hármashalmát.
Az idei évben 4 csapatot alkottunk,Vándordiák és Várfelderítő, Rákóczi tiszt és Nemesifjak, Kossuth tiszt és Kossuth regimentje, Örstiszt és Zászlóaljtiszti. Az első csapatfoglalkozás mindenkinek játékkal telt, így jobban megismertük egymást.Délután Laza Pista bácsi vezetésével táncházat tartottunk az utcán, idén is ugyanolyan fantasztikus volt, mint a korábbi években. A gyerekek nagyon élvezték, aktívan részt is vettek benne. Az esti tábortűznél meghitt légkörben, énekelve zártuk a napot.
Hétfő reggel lelkesen indultunk városi sétára, útközben Pista bácsi egy-egy fontos helyen rövid előadást tartott, ilyen volt például a vízikapu, református kollégium, vagy Józseffalva
városrész. A Vízikapu melletti szabadtéri színpadon a gyerekek előadták a Nemzeti dalt. A szoborkertben egy játékkal is készült Pista bácsi és Kati. Ebéd után csapatfoglalkozást
tartottak az ifivezetők, melynek során kiderült, hogy a gyerekek nagyon ügyesek és érdeklődőek történelmünk irányába. Késő délután az Erdélyből érkező csapat örvendeztette
meg a tábort egy gátjátékkal, amely során a Honfoglalás mondavilágába kalauzoltak minket és izgalmas feladatokat oldottunk meg. Az estét jól megszokott módon tábortűzzel
koronáztuk meg.
Kedden buszos kirándulásra indultunk Regéc várába. A várhoz vezető úton az ifivezetők II.Rákóczi Ferenc fejedelem ifjúkorához kapcsolódó jàtékkal lepték meg a gyerekeket. Többek
közott titkos üzenetet kellett megfejteniük, és eljuttatniuk Zrínyi Ilonának. A várat kisebb csoportokban fedezték fel a gyerekek, a felújított vár kiállítótermei és eredeti állapotban
meghagyott részei is megragadták a fantáziájukat. A táborba visszatérve Petőfivel kapcsolatos játékon vehettünk részt, miközben kiderült, hogy a gyerekek behatóan ismerik
Petőfi munkásságát, sőt egy saját verset is írt minden csapat, miközben kiderült, hogy valóságos költők táboroznak velünk Patakon.
Szerdán a Tengerszemhez látogattunk el, egy szép hosszú túra keretein belül. A táj szépségében gyönyörködve telt utunk, séta közben
Felérve a látvány kárpótolt az összes fáradtságért, ebben mindenki egyetértett. A legutóbbi tábor idején még nem volt kialakítva kilátó, most viszont szinte mindenki meg tudta csodálni a tájat az új kilátóból.
fáradtságért, ebben mindenki egyetértett.A délutáni csapatfoglalkozás során a gyerekek élményekkel telve tértek vissza próbájukhoz, amelyen továbbra is töretlen lelkesedéssel dolgoztak
Késő délután a Szeliek gátjátékára került sor, ahol az évek alatt nélkülözhetetlenné vált mákos pogácsa sem maradhatott el.
Ezúttal Magdi néni egy finom lepénnyel is kedveskedett, mindenki nagyon finomnak találta.A játék Petőfi életét dolgozta fel, rendkívül izgalmas volt.
Csütörtökön a Rákóczi várat fedeztük fel tárlatvezetéssel. A nagyobbaknak ismerős volt már a vár, de ugyanolyan érdeklődéssel hallgatták az előadást, mint azok akik először voltak itt. A lovagteremben felavatták a Nemesifjak próbát tett táborozókat, és a Csínom Palkó, Csínom Jankó című dalt is elénekeltük, a vár tetejére érve csoportkép készült.
Mindenkit lenyűgözött a kilátás. A várkertben az ifivezetők egy Rákóczis várjátékra invitálták a gyerekeket, mely során a csapatok kuruc felkelők bőrébe bújva juthattak el Lengyelországba a fejedelemhez. a játék végeztével egy finom ebéd után kezdetét vette a várva-várt szabad délután, a táborozók fagyizni voltak, sokan könyvesboltba is mentek. A táborba mindenki élményekkel és az otthoniaknak szánt ajándékokkal érkezett vissza. A délutánt a Honvéd gátjáték zárta, amit a tábor és a szövetség nélkülözhetetlen tagjának, Gyurka bácsinak köszönhettünk.
Pénteken mindenki izgatottan ébredt, már délelőtt elkérték a gyerekek a próbáikat, hogy az utolsó simításokat elvégezzék. Lelkesen és ügyesen dolgoztak. Az avatás a tábor legfontosabb eseménye, idén is gyönyörű és eredeti fogadalmakat hallhattunk. Számos táborozót tüntettünk ki igényes munkájuk, vagy éppen segítségnyújtásuk miatt a hét során. Pista bácsi záróbeszéde után kivonultak a zászlók a Kossuth- nóta második versszakára, ezzel lezárva a tábort.Délután kikerültek a levelesládák is, egy nagyon szép tábori szokás a tábori levelek küldése: az utolsó napon minden táborozó levelet ír új és régi barátainak, csapattársainak, vezetőinek, tanáraiknak. Ezek a levelek általában kedvesek és keserédesek a közelgő búcsú miatt. Ezen a napon nem ez az egyetlen hagyomány, a tábortűz körül egy nagy körbe állunk és egymás kezét fogva elmondjuk, mit vinnénk haza a táborból. Idén sokan vitték volna haza a tábori jó hangulatot, a csapatukat, vagy egy-egy új barátjukat. Különösen megható volt hallani, hogy mennyien mondták a szeretetet és barátságos légkört ami itt veszi körbe őket.
Szombat reggel serényen takarítottak a táborozók, így rendben elértük a vonatot. A Keleti pályaudvaron egy utolsó Fiumei kikötőben felhangzott, majd elbúcsúztunk egymástól várva a mihamarabbi találkozást.
Bukor Edina
