2023. július 28-tól augusztus 5-ig ismét felfedezők lepték el a Magyarország Felfedezői Szövetség táborát.
Mindenki nagy lelkesedéssel készült erre a hétre. A történelmi Magyarország különböző részeiről érkeztek gyerekek, Erdélyből 5, Felvidékről 8, Magyarországról 11 településről.
Az utazás kezdete az Erdélyiek számára már előző este, július 27-én kezdődött. A többiek másnap kora reggel indultak a nagy útra. Mint minden évben a csapatok találkozási pontja Budapesten volt. Végre egy év után mindenki megölelhette rég nem látott távoli barátját. Mintha el sem váltunk volna, mindannyian ott folytattuk a beszélgetést, ahol abbahagytuk. A szállás elfoglalása után a táborozók gyorsan ágyba bújtak, hogy kipihenjék utazási fáradalmaikat
Vasárnap gyors reggelivel, majd a hagyományos tábornyitóval kezdtük meg a hetet. A Kossuth nóta első versszakával bevonultak a zászlók, majd elhelyeztük a Hármas halmon a földadományainkat. Ezt követően megalakultak a csapatok. Az idei évben 5 csapat alakult, mégpedig: Igric tiszt, Rákóczi tiszt és Nemes ifjak, Kossuth tiszt, Vándordiák tiszt, Örstiszt és Zászlóaljtiszt Az első csapatfoglalkozás mindenkinek ismerkedéssel, játékkal telt, így a délutánra már egy össze szokott csapattal állhattunk neki dolgozni. Megismerkedtünk a próbák feladataival és az összes táborozó szorgosan nekiállt a próbájának. A délutánt Magdi néni gátjátékával folytattuk, ami az 1848/49-es szabadságharchoz és emellett Petőfi Sándorhoz is nagymértékben kapcsolódott. Mindenki megörült, hogy Magdi néni játéka az első, hiszen újra megkóstolhattuk a híres szeli mákos pogácsát. A nap a várva várt tábortűzzel és a tábori énekekkel záródott.
Hétfőn reggel korán keltünk, hiszen egy rövid csapatfoglalkozás után, Eszter által szervezett sportjátékon vettünk részt. Azért volt különleges ez a program, mert a megszokottakkal ellentétben vegyes csapatokat alkottunk és úgy álltunk ki egymás ellen. Fergetegesen jól éreztük magunkat. A finom meleg ebéd ledolgozásában Pista bácsi gondoskodott, hiszen megtartottuk az első tábori táncházunkat. Kicsi és nagy, mindenki táncolt.
Különböző tájegységek táncait ismerhettük meg. Ezután Gyurka bácsi gátjátéka következett, melyben egy magyar honvéd feladataiba élhettük bele magunkat. A program még nem ért véget a gátjátékkal, hiszen hátra volt még egy humoros kvízest, amiben különböző kérdések szerepeltek a szövetségünkkel kapcsolatban. A vidám napzártát ismét tábortüzes énekléssel zártuk.
A tábor keddi napján nagyon mozgalmas nap várt az ifjú táborozókra, ugyanis meglátogattuk a szerencsi várat, itt egy nagyon érdekes több témából álló kiállítást tekinthettünk meg.
A legelső tárlat a Rákóczikkal foglalkozott, itt megtudhattuk , hogy miként került a vár a család tulajdonába, továbbá néhány korabeli harcászati eszközt is kézbe vehettünk. Megtekintettük még a képeslapgyűjteményt, illetve az újonnan nyílt csokoládémúzeumot is.
A tárlatok végeztével a tábort két részre osztottuk és a csodaszép várkertben egy számháborút játszottunk, itt mindenki kellően elfáradt ahhoz, hogy egy fa tövében jóízűen elfogyassza az tízóraiját és szerencsére a vonat indulása előtt, még egy hűsítő fagylalt is belefért.
Amikor visszaérkeztünk Sárospatakra, elindultunk egy vetélkedőre a város fontosabb helyszíneire, ezzel is jobban megismertük ezt a történelmileg nagyon fontos települést. A játék témája Petőfi volt, mivel ebben a 2023-as évben volt a költő születésének 200-adik évfordulója. Az esti napzárta alatt még egy Petőfi témájú kvízt is játszottunk, melyben 4 fős vegyes csapatokban adtunk számot a tudásunkról. A napot szokásunkhoz hűen tábortűzzel zártuk.
A szerdai napot a sárospataki Rákóczi-vár megismerésére szenteltük, így reggeli után elindultunk táborhelyünkről a városba. Miután kicsit kifújtuk magunkat, bementünk a Vörös toronyba és elkezdődött a tárlatvezetés. Többek között végigsétálhattunk a kerengőfolyosókon, bemehettünk a kápolnába és a lovagtermet is megcsodáltuk, ahol hagyományainkhoz hűen egy kisebb műsor keretében felavattuk a frissen Nemes ifjak próbát tett táborozóinkat és elénekeltük a „Csínom Palkó, Csínom Jankó...” kezdetű dalt. Természetesen a kilátást sem hagytuk ki a torony tetejéről.
A várlátogatás befejeztével egy várjátékon vettünk részt, melyben a táborozók a kurucok szerepébe léptek és útnak indultak, hogy felkérjék II. Rákóczi Ferencet vezetőjüknek.
A rendkívül izgalmas játék után visszatértünk táborunkba, ahol ebéd után kézműves foglalkozás kezdődött, volt lehetőség többek között nyakkendőt kötni, agyagozni, nemezt készíteni, de még kokárdát is készíthettek gyöngyből a táborozók. Ezek végeztével elfogyasztottuk kiadós vacsoránkat, megtartottuk a napzártát és együtt énekelve zártuk a napot a tábortűz mellett.
A csütörtöki nap ellátogattunk a tengerszemhez. A séta közben rengeteg gólyát láttunk melyeket egyesével meg is csodáltunk. Az út kissé fárasztó volt, de a kilátásért megérte felmenni a hegyre. A gyerekek nagyon lelkesek voltak egész úton ezért még a tengerszem melletti kilátóba is felmentünk.
A tengerszemről lejőve egy nemrég épült turista étkezőnél tartottunk egy rövid csapatfoglalkozást ahol mindenki a számára választott mesének az előadását gyakorolhatta. Az ebédet a városban fogyasztottuk el és utána kisebb csapatokra bontva néztünk körbe Sárospatak szívében. A délután folyamán tartottunk csapatfoglalkozást is a táborban ahol mindenki a próbáját tökéletesítette. Este az erdélyi csapat gátjátékán vehettünk részt, ami Petőfi Sándorról szólt. A játék izgalmas és érdekes volt a táborozók nagyon élvezték a különböző feladatokat.
Péntek
Mint az előző táborokban, idén is reggeltől megvolt az izgatottsággal keveredett keserédes hangulat. Egyesek még próbáikat javítgatták, mások szabadidejüket kihasználva töltötték el idejüket újonnan szerzett barátaikkal, az ifi vezetők szokásosan szaladtak egyik gyerektől a társukig, majd vissza megvitatva a jellemzéseket illetve egy-egy befejezetlennek vélt próbát. Idén a szokásos színdarab bemutatása elmaradt, mely lehetett népmese átdolgozás, egy történet feldolgozása. A csoportok élő bemutatás helyett kisvideót kellett az előadásról készíteniük, melyeket az esti napzártán játszottak le. Az ebéd után az utolsó gátjátékra esett a sor. A feladatokat pár kiválasztott táborozó készítette el nagyon ötletesen. Ekkor a vezetők külön csapatokban indultak, így ők is részt tudtak venni a játékban. Miután mindenki kiélvezte az utolsó játékot, szépen összeszedve magunkat átmentünk a Múzeum udvarába ahol a Hármas halom előtt lezajlott az avatás.
A csapatvezetők egyesével kihívták csapatuk tagjait és egy szép jellemzés elmondása után mindenki megkapta az egész hét munkájának lezárásaként a próbajelvényét. Az újonnan felavatott tisztek elmondták fogadalmukat a szövetség zászlaja előtt. Majd a legjobbak átvehették kitüntetéseiket a Szövetség elnökétől. Vendégeket is köszönthetünk köreinkben a régi jándi csapat alapító tagjaiként elérzékenyülve nézték ezt a nagyszerű összejövetelt, majd pár szép mondattal köszöntötték a táborozókat. A fényképezkedés után mindenki lázasan kezdett el levelet írni új barátainak és a régieknek is egyaránt, mindazoknak, akiknek hálás volt a jelenlétükért.
Vacsora után jöhetett is megszokottan a napzárta, és bemutatásra kerültek a kisvideók is amelyeken mindenki jót nevetett. Ezután mindenki körbeülhette utoljára a tábortüzet és szomorkásan énekelgettünk, majd jöhetett a tábortűznél az utolsó esemény: egy nagy kört alkotván mindenki elmondta, hogy mit vinne haza a táborból, mindenki szívszaggató emlékeket idézhetett fel, s egymás nyakába borulva sírdogáltunk máris hiányolva a tábori életet.
A beszámolót írták:
Fotók:
Szerkesztette:
